Tájházak Napja 2018 - „Hajdúnánás házhoz jön, a Hajdúszoboszlói Fazekasházhoz”

2018.április 28-án, szombaton, 10.00 órától 16.00 óráig, a Hajdúszoboszlói Fazekasház udvarán népi kézműves kirakodóvásár, a Martinek Farm termékei, a Nánási Portéka, valamint kézműves bemutatók várják az érdeklődőket. A látogatók megismerkedhetnek a mézeskalács díszítés, bőrözés, nemezelés, szalmafonás és -varrás mesterfogásaival. A népzenei élményről a hajdúnánási citerazenekar gondoskodik.

BENN A BÁRÁNY, KINN A FARKAS - A juhhoz kapcsolódó hasznosítási szokások és feldolgozási módok felelevenítése, bemutatása, termékek kóstoltatása: - gyapjú válogatás, gyapjú mosás, gyapjú fonal készítése rokkával - juhtej, gomolya kóstolás - báránysütés forgó nyárson. Minden résztvevőnek válogatnia, mosnia kell a gyapjút, vagy rokkát kell hajtania, a tejet vagy a báránysültet meg kell kóstolnia. Nincs ingyen ebéd: kezét össze kell kennie, az ízeket ki kell próbálnia a Nagyrábén a Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének udvarán. Cím: 4173 Nagyrábé, Dózsa György u. 35..
Megye: Hajdú-Bihar, 2018. április 29., vasárnap 8-tól 17-ig, Belépődíj: ingyenes
További információk: www.facebook.com/mezogazdasagihagyomanyokgyujtemenye/ 

Kapcsolattartó: Ványai Gusztáv telefon: 06 20 921 5466, e-mail: vanyai065@t-online.hu

Kedvezményes belépővel tekinthetik meg az érdeklődők a Debreceni Református Kollégium Múzeumának minden kiállítását 2018 április 11-én a  debreceniek! A Város Napján, április 11-én, szerdán, lakcímkártyájuk bemutatásával 200 Ft-os belépőjegyet válthatnak a múzeumba a debreceniek. Sok szeretettel várják az érdeklődőket!

A debreceni ROCKSULI bemutatkozása 2018. április 14-én, szombaton 14:00-től a püspökladányi Ifjúsági Házban. (Bocskai u. 21.)Várnak minden érdeklődőt és leendő diákot korosztálytól függetlenül.

A kertemben lévő virágokat csodálva elgondolkodtam az örök életről. Egész életünkben arra törekszünk, hogy valami maradandót alkossunk, mindent megpróbálunk, össze-vissza rohangálunk, pedig annyira végtelenül egyszerű. A nénike, aki előttünk a házunk lakója volt, ezekkel a virágokkal tette halhatatlanná magát a mi számunkra, pedig nem is ismertük őt. Az első pillanattól kezdve magával ragadott ennek a kis területnek az energiája. Van, aki építésszel megy otthont vásárolni, mindenféle szempontot figyelembe vesz, csak az érzéseire nem hallgat, nem figyel, mit sugároz magából a hely. Már mikor először megláttam ezt a házat, valami titokzatos vonzódást éreztem. A kapura ki volt írva nagy betűkkel: Eladó. A szomszédtól azt is megtudtuk, nem lakja senki hosszú évek óta. Valahogy sikerült átmásznom a két méteres téglakerítésen, azóta sem értem, hogy juthatott eszembe ilyesmi, nem szokásom idegen udvarokba beugrándozni. Mikor már bent voltam, rejtelmes érzéseim támadtak. Azt mondják „minden, ami valaha történt az épületekben, beleivódik a falakba, a padlóba, a tárgyakba és az egyes helyiségekbe. A múlt eseményei rétegesen rakódnak le, akár a szennyeződés, és bár nem láthatók, alapvetően befolyásolják a közöttük élő embereket. Aki olyan otthonba költözik, ahol az előző lakók boldogan éltek, valószínűleg ugyanúgy meglesz a családi békéje. Ha viszont az előző tulajdonos vagy lakó boldogtalan, beteg, tönkrement ember volt, rossz energiái hátra maradtak a tisztítatlan épületben, sorsuk megismétlődhet a gyanútlan új lakókkal.” Bár nem sokat tudok ennek a háznak a volt lakóiról, békés, nyugodt emberek lehettek, hiszen az egész területet áthatja egy harmonikus erő. Ez az első tavaszom ebben a házban, a melegítő napsugarak megjelentével rengeteg előbújó hóvirággal kezdődtek a meglepetések, ami szőnyegként borította be szinte az egész kertet. Most már nincs szükség szavakra, hogy valaki elmondja, milyen ember volt ő. A virágok helyette is beszélnek. A néni talán nem is gondolta, hogy ha már nem ebben a valóságban éli az életet, Topolya lakói, akik tőle vásárolták a nárciszt, jácintot és NEFELEJCSet , az utcán sétálva minden nap gyönyörködhetnek abban, amit az ő lelke szépsége alkotott.
Gyermekkoromban egy kedves idős házaspár vigyázott rám sokat, míg szüleim dolgoztak. Sanyi papa és Erzsi mama. Sanyi papa mondta nekem egyszer, mikor a kenyeret kentem, hogy a másik oldalán kenjem, mint ahogy szoktuk, mert úgy több vaj fér rá. Azóta 20 év telt el, mégis minden nap, minden szelet kenyeremnél eszembe jut. Vagy Szabó nagyapa biciklije is ilyen volt. Idős volt már, mikor megszülettünk és azt akarta, emlékezzünk rá. Kaptunk tőle egy- egy kis biciklit nővéremmel. Az akkor, gyermekfejjel olyan nagy dolognak számított, hogy azóta is emlegetjük. Nem is olyan bonyolult dolog ez az öröklét… (Írta:G. Nagy Lilla Imola)

A Magyar Költészet Napján 2018. április 11-én szerdán 15:00-kor a Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár sok szeretettel hívja és várja a szépkorúakat az "AMIT SZIVEDBE REJTESZ" c. költészet napi verses délutánra Karcagon az Ifjúsági Ház - Csokonai Könyvtár közösségi termébe. 

A Püspökladány - Nagyvárad vasútvonal megnyitásának 160 éves évfordulója alkalmából Megy a gőzös címmel nagyszabású rendezvény zajlott 2018. március 24-én Püspökladányban a Gellér Sándor Sportcentrumban. "Sinen vagyunk" elnevezéssel interaktív játék színesítette a programot, melyben csapatok gyűjthettek pontokat menetleveleikre. A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény standján vasút történeti totó kitöltésével és burgonya hámozással lehetett pontot szerezni, valamint vasutas sapkát és menesztő tárcsát is készíthettek a gyerekek a múzeum dolgozói segítségével. A csapatok nagyon vegyes összetételűek voltak, hiszen nyugdíjasok, általános iskolások, kisgyermekes családok törték fejüket a kérdéseken. Képek a fotó albumban!

Kunhalom, kunkék, kunkötés, kunhímzés, kunrózsa, kun verbunk — mind olyan szavak, amelyeket a Tiszántúlon található népcsoportok egyikének, a Nagykunságnak a népi kultúrájához köthetünk. E kistáj közösségei sajátos identitástudattal rendelkeznek napjainkban is, amely mélyen a történelmi korokba nyúlik vissza.
A régész ásója, a nyelvész kun szavak listája, a néprajzos keleti kultúrával kapcsolatos anyaga, mind-mind a 13. században a Kárpát-medencébe betelepült kipcsák-török népcsoport máig megőrzött kultúrájából adnak ízelítőt. Utódaik azonban magyarrá lettek, de úgy, hogy sajátos történelmi utat jártak be, amint azt a történészek bemutatják. Évszázadok folyamán olyan szervezeti formát (Jászkun Kerület, Nagykun Kerület, helyi és kerületi önkormányzatok) működtettek, amelynek legfőbb jellemzője a helyi közösségek önállósága, demokráciája, a települések közötti együttműködés volt. Vezetőik a közösséget szolgálták.
Bár a fejlődés a közigazgatási kereteket, az intézményhálózatot, a gazdasági életet átalakította, de a kunsági ember magatartásában, gondolkodásmódjában a mai napig megőrizte sajátosságát. A „fontolva haladás” taktikája az egyre gyorsuló és globalizáló világunkban megkérdőjelezhető, de a biztos alapokra építő, belső erejére támaszkodó közösség talán kiállja az idők próbáját, és megmarad a 21. században is egy karakteres kistáji történeti–néprajzi csoportnak.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület és a Túrkevei Kulturális Egyesület,valamint Karcag Városi Önkormányzat és Kisújszállás Város Önkormányzata, mint társrendezők tisztelettel meghívják Önt, és hívnak minden kedves érdeklődőt a konferenciára.

A rendezvényekhez kapcsolt programok: Városunk értékei — bemutató (helyi termékek), A Nagykunság szellemi értékei (könyvek)

Előadások Karcagon 2018.03.22. Városháza (Kossuth tér 1. Nagyterem)
— Selmeczi László: A Nagykunság kialakulása
— Bagi Gábor: A Nagykun Kerület partikuláris jellege, elkülönítő elemei (1526-1876)
— Örsi Julianna: A helyi társadalom közösségei működésének tükröződése a Nagykunság külső és belső kapcsolatrendszerében
— S. Kovács Ilona: A hagyományos paraszti kultúra népi díszítő művészetének jellemző jegyei és felhasználhatósága napjaink tárgykultúrájának tervezésében
— Juhász Dezső: A közép-tiszántúli nyelvjárás a 20. század közepén, különös tekintettel a Nagykunságra
— Ruzicska Ferenc: A Nagykunság és a magyar irodalom
— Szászfalvi Márta: A református egyházi vagyon államosítása és visszaigénylése a Nagykunságban
— Csatári Bálint: A nagykunsági mezővárosok vidékföldrajzának vázlata a 21. század elején
— Pásztor István — Herbály Katalin: A Nagykunság vidékfejlesztési lehetőségei
Előadások Kisújszálláson 2018.03.23. Városháza (Szabadság tér 1., Díszterem)
— Tóth Albert: A nagykunsági táj természeti viszonyai és gyökeres átalakítása
— Bán Andrea: A Nagykunság flórája és annak hasznosítása
— Bartha Júlia: Keletről hozott kulturális emlékek a nagykunsági paraszti kultúrában
— Baski Imre: A kun nyelv helye a török nyelvcsaládban és emlékei a Nagykunságon
— Bárth M. János: A Nagykunság nyelvjárása a 21. század elején. Esettanulmány Túrkeve nyelvhasználatáról
— Pócs Nándor: Rendszerváltások. A huszadik század sorsfordulói a Nagykunságban
— Barna Gábor: Adatok a vallás szerepéhez a Nagykunság életében
— Örsi Julianna: A rendszerváltások hatása a nagykunsági települések társadalmára
— Pásztor István: A nagykunsági települések társadalomföldrajzi elemzése és az etnikai változások tendenciái
Fő szervezők:  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Túrkevei Kulturális Egyesület

A Motolla Egyesület szervezésében A Feltáruló magyar múlt előadás sorozat következő eseménye Dr. Obrusánszky Borbáral (a képen) történész, keletkutató előadása Hunok Európában, Atilla címmel 2018. március 14-én szerdán 18:30-tól Debrecenben a Belvárosi Közösségi Ház (Kossuth u. 1.) Pódium termében. A részvétel ingyenes és mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

A Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a Debeceni Művelődési Központ szervezésében, rendezésében Bolgár Nemzeti Ünnep és tavaszköszöntő est lesz 2018. március 9-én 17:00-től a DMK Pódium termében (Debrecen, Kossuth u. 1.)
Közreműködik: a Biljana Táncegyüttes (Karcag) és a Balkaniada Orkesztar. A rendezvény ingyenes és minden érdeklődőt szeretettel várnak!